Újra támadok!( a hangszóróbol bömböl az Arctic Monkeys, így nem is annyira nehéz írni)
Szóval,nem folytatom ott, ahol tegnap abba hagytam. Elég megrázó ez anélkül is.
Azon gondolkoztam,hogy hogy van az,hogy mi férfiak, bár törekszünk rá,nem tudjuk megérteni a nőket. (most őszintén, tegye fel az a manus a kezét, aki maradéktalanul tisztában van a dolgokkal!)
Ma sikerült megtapasztalnom,hogy egy rosszul megfogalmazott mondat akár végzetes is lehet(persze ez most nem lett az,de lehetett volna). Egyébként rettenetesen romantikus alkat vagyok(ez nem igaz,csak jól hangzik)-szóval nagyon-nagyon romantikus alkat vagyok, épp ezért úgy gondoltam,hogy ezzel a velem született, "jóférfias" kiállásommal meggyőző tudok lenni. A nagy francokat!! Emberek, fel kell adni, itt nem lehet próbálkozni.Pedig csak annyi volt,hogy egy dologról megvolt a véleményem és elmondtam,a kedves hölgy-akivel egyébként jóban vagyok, de semmi komolyabb,és ez legyen is így-pedig félreértett, és azt hitte,hogy én vmi rossz dolgot mondtam róla.
Nyilván vannak ennél sokkal fontosabb dolgok is. Persze. Vannak. De a fene megeszi,hogy minden apró jelre oda kell figyelni. Most a nők, akik ezt esetleg olvassák, lehet,hogy nevetnek ezen, de én kérem szépen komolya bajban vagyok. Hogyan értessem meg magam. Alapjáraton jó a kommunikatív késségem, de itt már az is kevés. Amúgy panaszom alanya egy igen intelligens hölgy, tudom,hogy nem érdemes packázni vele, de hát az embernek csak lehet saját véleménye!
A mai napig ebben a hitben ringattam magam, aztán ez a kis affér kizökkentett mély melankóliámból(vagy csak elbambultam)
Rájöttem pár dologra: lehet véleményed,de:1-ki nem sz*rja le, 2-lásd az első pontot
Mindenki azt mondja,hogy:Most a szólás szabadsága van. Persze, ez olyan,hogy: "Itt demokrácia van, elvtársak!"
Nem szól száj,nem fáj fej.
Na nem panaszkodom tovább,mert még azt hiszik, vmi bajom van.
Pedig van....
